A Neuro-mozgáskorrekciós kezelés már teljesen a XXI. század. Az orvosi funkcionális neurológia alapjain nyugvó okfeltáró terápia, ami teljes mértékben evidence-based, tehát kutatásokkal alátámasztható a hatékonysága.
Felkutatjuk a kiváltó okát annak, hogy a központi idegrendszer miért változtatta meg az adott problémás terület izomtónusát, amivel egy sor diszfunkciós láncolatot hozott létre, és fájdalmakat generált.
Valójában egy intenzív kutatómunkát kell folytatnunk, a laikusok számára szinte felfoghatatlan és kissé szokatlan módszerekkel.
Ha felkutatjuk, hogy a tónusváltozás miért történt, akkor ki tudjuk oltani az adott reflexkört, vagy receptorérzékenységet, az izmok tónusát normalizálni tudjuk, és a beteg rögtön a kezelés után pár perccel teljesen fájdalommentesen távozik a rendelőből. Számunka is hihetetlen olykor, igazi science-fiction, de működik.
Ez a módszer akkor a leghatékonyabb, ha nincs szervi elváltozás, vagy traumás sérülés, műtét utáni állapot a háttérben, hanem pl. egy egyszerű idegbecsípődés, derékfájás, térdfájás, vállfájdalom, ízületi fájdalom okozta izomtónus fokozódás van jelen. Amennyiben szervi elváltozás, pl. egy ízületi kopás is áll a háttérben, úgy a fájdalmak 70-80%-a tud megszűnni, ami szintén egy szép eredménynek számít, és ezek az eredmények általában tartósak is maradnak.
Más terápiákkal ötvözve a módszer rendkívül hatékony tud lenni, mert ha normalizáljuk az izomtónust, a gyógyulási folyamatot a többszörösére tudjuk felgyorsítani.
“Az izmok azt csinálják, amit az agy mond nekik. Sem a probléma, sem a megoldás nem az izmokban keresendő” - Anat Baniel
Miért feszül vissza a trapézizom, miután szétmasszírozzuk? Miért csak egy ideig érezzük a lazaságot nyújtás/hengerezés után? Miért szűkülnek be mozgásaink, ha nem mozgunk, és miért, ha sokat edzünk? Hogyan múlik el átmenetileg egy térdfájdalom néhány másodperces szemtréning után? Ezekre a kérdésekre rengeteg választ kaphatunk a “letapadt” izmoktól kezdve, a kötőszöveti érintettségen keresztül, az ízületi blokkokig. Ezekre a kérdésekre nincs mindenki által elfogadott, tudományosan alátámasztott kutatások, ezért mindenki mást mond, mást gondol. A legmagasabb szinteken, különböző csapatoknál a profi sportban sokszor teljesen ellentétes módszerekkel próbálják kezelni ugyanazt a problémát.
Viszont abban egyetértés van, hogy a mozgásunkat a központi idegrendszer szervezi, irányítja különböző reflexfolyamatokon keresztül. Ha “Ő” úgy dönt, hogy a trapézizom tónusát fokozza, akkor reggeltől estig masszírozhatjuk, egy idő után visszafeszül, hisz csak a következményen dolgozunk. A legfontosabb kérdés az, hogy miért fokozza a tónust, vagy gátolja az adott izom működését? Ha ezt megértjük, akkor nagyon gyorsan meg tudjuk szüntetni a túlfeszülést különböző reflexes mechanizmusok segítségével, anélkül, hogy az adott izomhoz hozzányúlnánk. Ezért tud fájni a nyakunk is, ha probléma van a szemmozgásainkkal, vagy egy rossz fogunktól a térdünk, egy köldökpiercingtől a vállunk. Ebben az esetben, ha a nyakkal, térddel, vállal foglalkozunk, vajon meddig fog tartani a hatás? Hiszen a probléma forrása távoli helyeken van.
Úgy gondolom, hogy egy paradigmaváltás elindult ezekben a nézetekben, hiszen jelenleg is elképesztő dolgokat tudunk tesztelni és korrigálni, hasonlóan erőtejes változásokkal.
